1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. nagy v. a kelleténél nagyobb mennyiségű, számú. sok ló; sok ez ide; ▸ több a soknál | hosszú tartamú v. gyakori. sok vita; nincs sok időm. | <elvont fn mellett:> nagy(mértékű). sok hasznot hajt. | sok pénz, anyagi érték. sokat költ. | ▸ sokak sokaknak tetszik. | (szjellel) a szóban forgó személyek közül sok. sokunk véleménye.

2. (hsz-szerűen) ▸ sokban sokban egyezik; ▸ sokan ▸ sokkal sokkal jobb nála.

[ fgr ]

1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. jó film; jó ízlés; ▸ jó vicc! ▸ jó valakinél | érvényes, használható. jó ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> jó napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra jó, hogy ...

2. kellemes, kedvünkre való. jó íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. jó hír.

3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. jó útra tér. | megbízható, biztos. jó kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre

4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. jó valakihez. ▸ olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. jó szomszédság.

5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. jó modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.

6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes jó anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, jó uram!

7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.

8. jókora, elég sok. jó adag; jó pénzért. | hsz-szerűen nagyon. jó sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik. ▸ olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell

9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.

2. jó ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.

3. jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony. ▸ jóban van valakivel ▸ elég volt sok is a jóból ▸ jót tesz valakinek, valaminek ▸ minden jót kívánok

4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.

5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!

1. a térnek az a része, amelyet valaki, valami elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. ▸ földrajzi hely; a könyv helye a polcon; egy helyben topog ▸ helyben vagyunk ▸ helyből ▸ jó helyen tapogat ▸ helyén van az esze ▸ helyén van a szíve ▸ rossz helyre megy ▸ nem leli nem találja a helyét | a térnek az a része, ahol valakinek, valaminek lennie kell(ene), ahova való. ▸ a pokolban a helye; van helye a pénznek | vál v. hiv valaminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

2. a térnek meghatározott célra haszn. része. ▸ tűzrakó hely; félreeső hely | (széken, padon) ülőhely. feláll a helyéről; hellyel kínál valakit. | fekvőhely. | helyiség.

3. valamilyen vidék, tájék. erdős, sziklás hely. | helység. ▸ helyben | tört (jobbágy)telek.

4. felületnek vmely része. több helyen viszket a háta. | valaminek a (látható) nyoma. az ütés helye.

5. beszéd, írásmű vmely szakasza, része. az idézett helyek.

6. hiv hatóság, hivatal. illetékes helyen. | sajtó hírforrás. megbízható helyről.

7. munkahely, állás, alkalmazás. fontos helyet tölt be; ▸ helyben van megfelelő embert a megfelelő helyre!

8. (intézményes) férőhely. ösztöndíjas hely.

9. körülmény, helyzet, állapot. (egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

10. sp is sorrendnek, rangsornak vmely foka. a ii. hely; az utolsó helyre szorul. | ▸ helyre befut, bejön ▸ helyre fogad | mat többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.

11. (nu-szerűen) ▸ helyén, helyében helyt

[?]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.